Hulladéklerakók Jól halad a hulladékgazdálkodási program (2010. július 30.)
A Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás benyújtotta elbírálásra a Kaposmenti Hulladéklerakó Rekultivációs Program (KEOP 7.2.3.0.-2007-0012), és a Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Program (KEOP 7.1.1.1.-2008-0004) pályázati dokumentációját is. Az összeállított tanulmányok és tervek formailag megfeleltek az előírásoknak, így a pályázatok jelenleg szakmai elbírálásra várnak. A támogató szervezet, és egyben a társulás is őszre tervezi a támogatási szerződés aláírását, amely a megvalósítás kezdőlépése. Az első kapavágásokra a tervek szerint a jövő év elején kerülhet sor.
Kaposmenti Hulladék-gazdálkodási Program (2010.05.14.)

Civil felügyelőbizottság létrehozását kezdeményezték (2010.05.04.)
A szelektív szigetek jelenleg nagyon alacsony hatékonysággal működnek, elsősorban ezért alakítanak ki a Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Program keretében olyan rendszert, amely a házak elől szelektíven viszi el a hulladékot. A tervekről hétfőn tartottak lakossági fórumot, a városházán.

Amint arról már lapunkban többször beszámoltunk, a 112 települést magában foglaló Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás pályázatot nyújtott be egy új hulladékkezelő létesítmény megépítésére. A projekt előkészítő szakasza a végéhez érkezett, ősszel már a tényleges építési munkálatok kezdődhetnek el. A hétfői lakossági fórumon Kovács Katalin, a társulás vezetője elmondta, hogy a telep helyszínét úgy választották ki, hogy egyrészt a hulladékgazdálkodási program térségének a közepén helyezkedjen el, másrészt közútról és vasútról is könnyen megközelíthet legyen. A 61-es mentén, az elkerülő út csomópontja mellett található terület tökéletesen megfelel ezeknek a kritériumoknak. A technológia mondhatni tökéletes, maximálisanmegfelel a legszigorúbb környezetvédelmi követelményeknek, azonban ha nem az előírásoknak megfelelően építik, vagyműködtetik, valóban lehetnek problémák. Kovács Katalin épp ezért kezdeményezte azt is, hogy jöjjön létre egy, a környező települések lakóiból és civil szervezetekből álló felügyelő bizottság, amely figyelemmel követi a mind a kivitelezést, mind pedig az üzemeltetést, a lakosság így általuk folyamatosan ellenőrzést gyakorolhat a létesítmény felett.
A lakossági fórumra alig húszan jöttek el, többségük megérti és elfogadja, hogy a telepnek az egyre halmozódó szeméthegyek csökkentése érdekében meg kell valósulnia. Sántosról viszont érkezett olyan állampolgár is, aki kijelentette, hogy meg fogja akadályozni a telep megvalósulását. Bár semmi köze nem volt a fórum témájához, egy petpalackban vizet mutatott, felháborodva sérelmezte annak rossz minőségét. A szolgáltató KAVÍZ képviselője természetesen nem volt jelen, és rögtönzött laboratórium híján a társulás képviselői azt sem tudták megmondani mi baja lehet a víznek. A válaszra a férfi kifakadt, hogy ugyan miért nem kap választ a kérdéseire. Később viszont kiderült az is, hogy tíz liter víz felforralása után, az edény alján visszamaradt egy liternyi folyadékot hozta magával.

2010-ben nálunk is indul az új hulladékkezelési program megvalósítása (2010.04.07.)
A győri kommunálishulladék-kezelő telep működését tekintették meg az elmúlt héten a Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Program érintettjei, a sántosi – és a taszári önkormányzat, valamint a sajtó képviselői. Az ott látottak egyértelműen meggyőzték a résztvevőket arról, hogy amennyiben a győrihez hasonló színvonalú és biztonságú hulladékkezelő központot alakítanak ki Kaposvár határában, a környéken élőknek nem kell aggódniuk az esetleges környezetszennyezés miatt.

A tervezett kaposvári hulladékgazdálkodási rendszerhez hasonló győri társulás 112 település korszerű hulladékgazdálkodását oldja meg. Négy éve, néhány településen már próbaüzem-szerűen működik a rendszer, de a teljes térségben csak néhány hónapja.
A korszerű hulladékgazdálkodás alapfeltétele, hogy a lakosság szelektíven gyűjtse a hulladékot. Az elkövetkezendő néhány évben megvalósuló hulladékgazdálkodási rendszerek – köztük a Kaposmenti Program – legfőbb előnye a jelenlegi rendszerrel szemben, hogy a keletkezett hulladéknak csak a töredéke kerül a lerakóba, a kiválogatott rész hasznosításra kerül.
Kovács Barnabás a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a lakosságnak időre van szüksége ahhoz, hogy átálljon a szelektív gyűjtésre. Ugyanakkor a próbaüzem alatt szerzett tapasztalatok alapján már most elmondható, hogy a társulás területén élők elfogadták, sőt már ragaszkodnak az új gyűjtési módszerhez.
Kovács Barnabás az egész telepet bemutatta a vendégeknek, akik így megfigyelhették, hogyan kerül válogatásra a beszállított hulladék. Az ügyvezető a bejárás során felhívta a figyelmet ara is, hogy amennyiben a kivitelezés és az üzemeltetés során betartják az előírásokat, semmilyen káros anyag nem jut sem a talajba, sem a vizekbe, sem pedig a levegőbe. A biztonságos szigetelő- és zárórétegek mellett kiépített monitoring rendszerrel is figyelik a felszín alatti folyamatokat. Úgy fogalmazott: – A rendszer szakszerű üzemeltetés mellett annyira biztonságos, hogy akár az ivóvízkészletek fölé is építhetnénk ilyen telepeket.
Kaposváron a szennyvíztelep mellett kerül tervezetten kialakításra a hulladékkezelő és átrakó telep. A terület előzetes hatásvizsgálata, majd a környezeti hatástanulmány készítése során geofizikai vizsgálatok kimutatták, hogy a tervezett beruházás területén nagy vastagságú agyag réteg található 25-30 méter mélységben. A kialakítandó szigetelő-, monitoring rendszerek, a terület földtani adottságai, a megfelelő kivitelezés, és a szakszerű üzemeltetés mindenki számára garanciát nyújt arra, hogy egy modern, környezetbarát hulladékkezelő telep kerüljön kialakításra.
Az új rendszer 118 Kaposvár-környéki település korszerű hulladékgazdálkodását oldja majd meg. A cél itt is az, hogy ne szeméthegyeket gyártsunk, hanem hasznosítsuk újra a keletkező hulladékok minnélnagyobb részét.
Kovács Katalin a Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás vezetője elmondta azt is, hogy a győri, és a hasonló rendszerek üzemeltetőinek tapasztalatait már a tervezés során figyelembe vették, így a Kaposváron megépülő központnál már minden olyan technológiai újítás felfedezhető lesz, melyet az előttünk járók az évek során figyelmünkbe ajánlottak. Összegezve a korábbi tapasztalatokat, így olyan rendszert valósítanak majd meg Kaposváron, amely tökéletesen szolgálja a korszerű hulladékgazdálkodást, egyúttal a környéken élők megelégedését is. A projekt az Európai Unió és a magyar állam támogatásával valósul meg.
2012-re eltűnnek a szeméthegyek (2010.03.31.)
- Nap mint nap több szemetet termelünk, és ha továbbra is csak úgy rakjuk le, ahogy most, a végén nem marad szabad földterület. Elengedhetetlen, hogy korszerű hulladékkezelő- illetve feldolgozó központot alakítsunk ki, ahol a szelektíven gyűjtött hulladékon kívül a kommunális hulladék jelentős részét is újrahasznosíthatjuk. Számunkra ezt, az Európai Unió is előírja – fogalmazott péntek délelőtt Szita Károly, Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Program előrehaladásáról tartott sajtótájékoztatón.

- Hatalmas beruházásokba kezdett a közelmúltban Kaposvár. Folyik többek között a termálfürdő építése, a belváros rehabilitációja és a Kaposvári Nagypiac építése. Mindezek mellett elkezdődött a Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Program megvalósítása is, amelynek keretében közel 6 milliárd forintból, 118 Kaposvár környéki település hulladékgazdálkodását oldjuk majd meg – mondta a polgármester.
Kovács Katalintól, a Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Program koordinátorától megtudtuk: első lépésként rekultiválni kell a jelenlegi hulladéklerakókat, ami azt jelenti, hogy egy záró réteg létesítésével, és növényzet telepítésével megakadályozzák a csapadék által kimosódó káros anyagok bejutását a talajvízbe. A térségben ez huszonnyolc hulladéklelakót érint, ezek közül csupán egy – a Nádasdi utcai – szigetelt, vagyis a többi eddig veszélyeztette a környezetet. A rekultiváció során megoldják a csapadékvíz elevezetést, záró, szigetelő réteggel fedik le a korábbi szeméthegyek felszínét, majd füvesítik. Mindez a tervek szerint 2012 tavaszára készül el.
A rekultivációs program előkészítésére a Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás első fordulós pályázata már nyert, így valósulhatott meg a tervezési fázis. A második fordulóra március 10-én nyújtották be a pályázatot, ezt várhatóan júniusban bírálják el. Ősszel így elindulhat a megvalósítás is, közel 2,7 milliárd forintból, amelyhez a Társulás 100 százalékos uniós és állami támogatást nyert, az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében.
A rekultivációs programmal párhuzamosan folyik az új hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása is. 2012-re, közel 6 milliárd forintból kialakítanak egy, a 21. század előírásainak megfelelő hulladékkezelő telepet, itt különválogatják az újrahasznosítható hulladékot, és csupán egy kis részét rakják le, természetesen úgy, hogy az ne szennyezze a környezetet.
Ahhoz, hogy a program sikeres legyen, a lakosságnak is szelektíven kell gyűjteni az újrahasznosítható hulladékot.

A Kaposmenti Hulladék-gazdálkodási Program területére vonatkozó esélyegyenlőségi statisztikai információk (2010.03.19.)
| Kötelezően megadandó esélyegyenlőségi statisztikai információk | Pályázat benyújtásakor érvényes érték (2007) | Jelentéstételi időszak értéke (2009 december) |
| 45. Foglalkoztatottak száma (statisztikai állományi létszám) (fő) | 312 | 308 |
| 46. A szervezet felső és középvezetőinek száma (fő) | 33 | 27 |
| 47. Nők száma a foglalkoztatottak közt (fő) | 240 | 208 |
| 48. A projekt által érintettek száma (fő) | 153720 | 153736 |
| A. Nők száma a projekt által érintett célcsoportban (fő) | 76860 | 76868 |
| B. Roma emberek száma a projekt által érintett célcsoportban (fő) | 3074 | 3075 |
| C. Fogyatékos emberek száma a projekt által érintett célcsoportban (fő) | 6149 | 6149 |
| Kötelezően megadandó fenntartható fejlődési statisztikai információk | mérték-egység | Pályázat benyújtásakor érvényes érték (2007)
| Jelentéstételi időszak értéke (2009) |
| a) | Fajlagos vízfelhasználás mértéke | teljes vízfelhasználás | m3 | 2112 | 2112 |
| termelés v. szolgáltatás egysége | m3/fő | 6,77 m3/fő | 6,86 m3/fő |
| b) | Fajlagos energiafelhasználás mértéke | teljes energiafelhasználás | kWh | 3560000 | 3550000 |
| termelés v. szolgáltatás egysége | kwh/fő | 11410 kwh/fő | 11558 kwh/fő |
| c1) | Üvegházhatású anyagok kibocsátásának mértéke (CO2e) | t/év | 1937 | 1937 | 0 |
| c2) | Kombinált valamint anyag- és energiatakarékos irodatechnikai készülékek beszerzése és alkalmazása | db | 10 | 10 | 135 |
| d1) | Ártalmatlanításra kerülő hulladék arányának mértéke | ártalmatlanításra kerülő hulladék | t | 12 | 20.8 |
| összes hulladék mennyisége | t | 32,8 | 32,8 |
| d2) | Újrahasznosított papír használat aránya | újrahasznosított papírcsomag | db | -* | 7026 |
| összes felhasznált papírcsomag | % | -* | 33,3 |
| e) | A kistérségben élők foglalkoztatottságának mértéke | kistérségben élő saját foglalkoztatottak száma | fő | 87511 | 87511 |
| saját foglalkoztatottak száma | fő | 312 | 308 |
| f) | A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók száma | tudásmegosztásban részesülők száma | fő/év | 3 | 3 |
| össz munkavállalói létszám | fő/év | 312 | 308 |
*A pályázat benyújtásakor nem db-ban, hanem I/N vállalásként szerepeltek.
Korszerű hulladékkezelő telep készül (2009.12.19.)
A napokban befejeződtek a Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Program lakossági fórumai azokon a településeken, amelyek a legközelebb esnek a tervezett létesítmény helyszínéhez. Taszáron, Sántoson, majd Toponáron találkoztak a szakemberek a helyi polgárokkal, hogy tájékoztassák őket a beruházásról, a technológiáról, és válaszoljanak a felmerülő kérdésekre.

Jellemző, hogy az emberek nagy része meggyőzhető arról, hogy szükség van ezekre a hulladékkezelő létesítményekre, hiszen 2012-ben megtelnek a jelenlegi szemétlerakók. A hulladékkérdést pedig addig meg kell oldani, azonban nem szeméthegyekkel, hanem környezetkímélő, 21. századi módszerekkel. Kovács Katalin, a Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás munkatársa a lakossági fórumokkal kapcsolatosan elmondta: Az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva, a lakosság fél attól, hogy egy hulladékkezelő telep környezetében éljen. Bátran állíthatjuk: ennek a Kaposvár közelében létrehozandó telepnek szinte semmilyen környezetkárosító hatás nincs, Nyugat-Európában logisztikai okokból több helyen a települések közepére telepítették azokat. Sokan azonban tartanak a „magyar viszonyoktól”, attól, hogy nálunk ez nem így fog működni. Holott, ha bármi rosszul működne, milliós nagyságrendű büntetésekre számíthat az üzemeltető.
A lakosság tájékoztatása, úgy mint minden más Európai Uniós finanszírozású programnál, nagyon fontos feladat, melyet az engedélyezési eljárás előtt el kell indítani, a felmerülő, betervezhető módosítások miatt. A hulladékátrakó telepet 30-60 méteres fasor veszi majd körül, mely a telep védelmi övezetét képezi.
Reméljük, a hulladék kérdésére mielőbb megfelelő, környezetkímélő megoldást találunk, hiszen a szemetet valahová el kell szállítani, és minél nagyobb részét újrahasznosítani, hacsak nem akarunk úgy járni, mint Nápolyban.
-vk-
Véleményezés alatt a Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Program megvalósíthatósági tanulmányai (2009.09.30.)
Elkészültek a Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Program, valamint a Rekultivációs Program köztes részletes megvalósíthatósági tanulmányai, ezek tartalmazzák mindkét projekt alapvető tervezési céljait és irányait. A dokumentum jelenleg véleményezési szakaszban van a minisztérium által megbízott minőségbiztosító cégeknél, áttanulmányozását követően ők döntik el, hogy megfelelőnek tartják-e a tanulmányt, vagy netán újragondolásra javasolják. A jóváhagyást követően indul be igazán a „projekt-gépezet”, ekkor kezdődik majd el ugyanis az engedélyezési dokumentációk, tervek kidolgozása.
- A tervezéssel egyidőben, szándékaink szerint még az ősz folyamán, egyeztető megbeszéléseket, lakossági fórumokat szervezünk – mondta el Kovács Katalin projektmenedzser -, melyeken szeretnénk a lakosságot megismertetni a fejlesztési tervekkel. A lakossági fórumok a projektek előkészítésében amiatt rendkívül fontosak, ugyanis az egyeztetési szakaszban még lehetőségük van a tervezőknek figyelembe venni a felmerülő problémákat, véleményeket.
A projektek aktuális információiról továbbra is a honlapon, és a Társulás munkaszervezeténél érdeklődhetnek a tájékozódni vágyók.
Előkészítési szakaszban a hulladékgazdálkodási program (2009.06.24.)
Ősszel lakossági fórumra várják a polgárokat
Ahogy arról nemrégiben beszámoltunk, a Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás a közelmúltban két környezetvédelmi projekt előkészítésére is uniós támogatást nyert. Egyrészt a térségben fellelhető önkormányzati tulajdonú hulladéklerakók rekultivációjára, másrészt egy új, korszerű hulladékgazdálkodási rendszer kialakítására. A projektek jelenlegi állásáról Kovács Katalin, a társulás munkaszervezeti koordinátora számolt be lapunknak.
- A projektek jelenleg az előkészítési szakaszban vannak. Hogy képet kaphassunk a lakosság projektekhez történő viszonyulásához, PR szakemberekkel közvéleménykutatást végeztettünk kaposvári civil szervezetek tagjai között, hisz a fent említetett programok csak úgy lehetnek sikeresek, ha a tervezés során a Társulás figyel a környéken élők véleményére, hozzászólásaira, ehhez pedig a különböző civil szervezetek csatornaként képesek működni. A felmérés során a projektben résztvevők jelenlétében és szakmai közreműködésével, részletesen tájékoztattuk a civil szervezetek vezető tisztségviselőit minkét programról. A válaszok kiértékelését követően általános tapasztalat volt, hogy azok, akik csatlakoztak valamely civil szervezetehez, fokozottan figyelemmel kísérik a szűkebb környezetüket érintő kulturális-, társadalmi- és környezeti problémákat, így a Kaposmenti Hulladékgadálkodási Program történéseit is. Egyértelműen pozitívan állnak hozzá a hulladékgazdálkodás kérdéséhez, fontos számukra környezetük biztonsága. Támogatják egy új hulladékgazdálkodási program bevezetését, ám annak történéseiről folyamatos tájékoztatást igényelnek. Ezen igény kielégítése érdekében, hulladékgazdálkodási szakemberek bevonásával ősszel fórumokat tartunk, hogy lakosság első kézből kapjon tájékoztatást, illetve válaszokat a felmerülő kérdésekre.
M.Schenk Tünde
Hulladékkezelés XXI. századi módszerekkel (2009.03.12)
Az ember termelő-fogyasztó tevékenysége folyamán egyre több hulladék keletkezik, melyet kezelni, és a mostani technológiával lerakni szükséges. A hulladékok korszerű kezeléséről a környezetszennyezés megelőzése érdekében gondoskodni kell.
Világszerte növekvő probléma az anyag- és energiatakarékos gazdaság kialakítása, mely törekvés jelentős kihívás a hulladékgazdálkodás számára is. Napjainkra, a hulladékok környezetkárosító hatásának felismerése mellett egyre nyilvánvalóbbá vált szerepük a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodásban, valamint az anyag- és energiagazdálkodásban.
A hulladékok keletkezésének megelőzése, a hulladékok hasznosítása, feldolgozása, illetve a nem hasznosíthatók ártalmatlanítása csökkenti a természeti erőforrások igénybevételét, valamint az elhasználódott anyagok hulladék formájában, a természetbe való visszakerülését. Hasznosítása a települési hulladék kezelését gazdaságossá is teheti, mind a nemzetgazdaság, mind az adott település számára. Nem hagyható figyelmen kívül a hulladékkezelés és felhasználás, mint új iparág gazdaságélénkítő szerepe sem.
A tervezett Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Rendszerben a fenti célok figyelembevételével 120 település kívánja hulladékgazdálkodását megoldani, Európai Uniós források igénybevételével. Ehhez első lépésként a Társulás pályázatot nyújtott be a rendszer előkészítéséhez. A tervek szerint a 61-es, 610-es és 66-os számú országos főutak körforgalmi csomópontjától nyugatra 1 km-re korszerű hulladékkezelő létesítmény valósulna meg, melynek beruházási költsége csaknem ötmilliárd forint. A program nemcsak Kaposvár, hanem a környező települések hulladékát is fogadja, ezért a Kaposmenti Hulladék-gazdálkodási Társulás a programról folyamatos tájékoztatást biztosít a www.kaposvar.hu honlapon is.
Mi történik a szeméthegyeinkkel? (2009.03.12)
Magyarország területén szinte minden település határában található egy-egy felhagyott, műszaki védelemmel el nem látott szilárd hulladéklerakó, amit ma már illegális lerakóként használnak. Ezek felszámolására írt ki pályázatot „A települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése” címmel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.

Kaposvár, és vele együtt 32 település együtt adta be pályázatát a Kaposmenti Hulladéklerakó-rekultivációs Programra. A beadott pályázat az előkészítés és tervezés szakaszra nyert támogatást.
- A környezetet és a lakosságot is folyamatosan veszélyeztető, régi, műszakilag nem megfelelő bezárt, illetve felhagyott települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációját nem azért tartjuk fontosnak, hogy esztétikailag eltüntessük a szemünk elől, hanem hogy megakadályozzuk a felszíni és felszín alatti vizek további szennyezését és a környezetterhelést csökkentsük - mondta el lapunknak Szita Károly, a Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Elnöke, és egyben a gesztor település, Kaposvár polgármestere.
A Társulás pályázatot fog benyújtani a projekt megvalósítási szakszára is, mely keretében a 33 szilárdhulladék-lerakó rekultivációja történik meg. A tervek szerint, a rekultiváció során a hulladéklerakók tartalmát korszerű technológiával becsomagolják azért, hogy az esővíz ne mossa ki a ki a szennyező anyagokat. A becsomagolt hulladékot földdel letakarják - tehát helyreállítják a környezet eredeti állapotát – majd a területet folyamatosan, évtizedeken keresztül monitoringozzák, azaz figyelik, nem sérült-e meg a csomagolás, nem történik-e szivárgás valahol.
A tervezett beruházás becsült költsége több mint hárommilliárd forint, melyet 100%-ban Európai Uniós támogatásból finanszíroz a Társulás.
Hulladéklerakók (2009.02.12)
A kaposmérői lerakó
A kaposvári lerakó

Az alsóbogáti lerakó
A batéi lerakó

A bárdudvarnoki lerakó

A böhönyei lerakó


A csomai lerakó

A csombárdi lerakó 

A döbröközi lerakó

A göllei lerakó

Az igali lerakó

A kadarkúti lerakó

A kercseligeti lerakó

A kisbajomi lerakó

A kocsolai lerakó

A mikei lerakó

A mosdósi lerakó

A nagyberki lerakó

A polányi lerakó

A simonfai lerakó

A somogyszili lerakó

A szabadi lerakó

A szakcsi lerakó

A szágyi lerakó

A taszári lerakó

A tormási lerakó

A várdai lerakó

A vásárosdombói lerakó

A zselickisfaludi lerakó
